Az epikus történet a rég várt
harmadik résszel folytatódik, a rendkívül sikeres és elismert család
tagjaként. Master Chief visszatér, hogy befejezze a harcot, ezzel a
Convenant, a Flood és az egész emberi faj között dúló háború
lélegzetelállító tetőpontjára hág. Az Xbox 360 képességeit teljes
mértékben kihasználó Halo 3-ban mindent továbbfejlesztettek, ami a
Halo-t népszerűvé tette, bőséges grafikai, technikai és játékmenetbeli
fejlesztéseket hajtottak végre, valamint teljesen új szintre emelték az
online játékot.

De
mint mindennek, a Halo 3-nak is vannak kis hibái. Ne aggódjatok a  jó
dolgok bőven feledtetik a rosszakat. Ez tényleg az a Halo 3, amire
három éve várunk.

Amikor utoljára láttuk Master Chief-et, éppen
a Föld felé tartott, hogy megállítsa az Igaz Prófétát (Prophet of
Truth) és csapatát, a Brute-okat, mielőtt azok a végletekig fanatizálva
elpusztítják az univerzumot. Cortana a gusztustalan, hihetetlenül
intelligens Flood-mutáns, Gravemind fogságába esett. Arbiter és Elite
csapata, az emberiség egykori ellenségei belementek a fegyverszünetbe,
hogy nagyobb ellenséget vegyenek célba. Egyszóval: nem álltak jól a
dolgok a Földön. Három évet vártunk, hogy kiderüljön, mi történik
ezután. A legtöbben elégedettek lesznek: a történet a Halo 2 érdekes
szálait tovább boncolgatja, de sokkal egyértelműbb irányba tart. Az
események sci-fi mozifilmet idéznek. De sajnos a készítők kihagyták
Arbiter és az Elite csapat érdekes történetét.
A középpontba
egyértelműen (és érthetően) Master Chief került. Ez azt jelenti, hogy a
single-player játékban egyedül Chief-ként harcolunk. Arbiter csak egy
mellékszereplő, furcsa álkapcsokkal és király karddal. Jó ötlet, hogy
végig Master Chief-be zárva éljük meg a történetet, Arbiter
történetének elhalványulása viszont fájdalmas veszteség. Persze én sem
akarnám a fél játékidőt Arbiterrel tölteni, hátrahagyva Chief-et, de jó
lett volna, ha a Halo 2 összetett története a Halo 3 moziélményével
párosul.
Ettől függetlenül a Bungie látványosan megszívlelte a
Halo 2 kritikáját. Nemcsak azért, mert Master Chief került a
középpontba, hanem a környezetet is változatosabbá tették. Minden
terepnek más hangulata van. Párszor vissza kell majd mennünk a már
elhagyott területekre, de ez nem olyan jellemző, mint az előző
részeknél.

A Halo 3 szintjeiben lenyűgözően váltakoznak
a közelharc, a pár katona elleni intenzív csata és a nagyobb arénák.
Néha úgy tűnik, mintha a katonák nem lennének elegen, de így is
hatalmas káosz uralkodik a harcmezőn. Úgy érezhetjük, hogy Master Chief
egy nagy esemény részese. A kilenc szint nagy része fantasztikusan jó,
de az utolsó előtti annyira rosszul sikerült, hogy nem is tudom kiverni
a fejemből. Ez egy olyan pálya, ahol már nemhogy a harcot nem akartam
befejezni, de az aktuális csatát sem.
Érdemes megjegyezni, hogy a
nehézségi szintet lejjebb vették ? igaz, jó okkal. A Bungie óriási
közönségnek szánta a játékot, és sokan nem tudnánk mit kezdeni a
nehezebb szintekkel. Több millióan fognak Halo 3-mat, és csak Halo
3-mat játszani idén. Mindenki be akarja fejezni a harcot. Ugyanakkor
rengeteg hardcore Halo fan várta a játékot. Nekik a Heroic és a
Legendary nehézségi szint való, ahol nagyon bedurvulnak a dolgok. Sokan
viszont Normal szinten kezdenek majd játékba, és soha nem indulnak
erősebb AI ellen, ahol a fegyvereink és a felszerelésünk komoly
ismerete szükséges. A Normal szint egy átlagos játékosnak azonban túl
könnyű, nem kihívás, unalmas. Tényleg érdemes rögtön nehezebbel
kezdenetek, ha nem tegnap kezdtetek el játszani.

A Halo sorozatban mindig nagyon jó AI rendszer volt, és ezt nem érdemes
kihagyni. A Brute-ok ? a legkeményebb ellenfelek a Halo 3-ban ?
szigorú, hierarchikus rend szerint cselekednek. Az új eszközöket nagyon
jól használják. Az X gombbal különböző kütyüket használhatunk, amik
pillanatnyi támadási vagy védekező előnyt nyújtanak. Ezekett a Brute-ok
is profin alkalmazzák. Sokszor lesz rá példa, hogy egy csapat Brute az
Erőpajzs (a trailer-ben látott áttetsző, áthatolhatatlan buborék)
védelmét, vagy a Regenerator (adott sugarú körben mindenki életerejét
megnövelő zöld felhő) áldásos hatását évezi. De mivel természetüknél
fogva agresszívak, elő tudjuk őket csalogatni a védelmet nyújtó
zónákból.
Azt azért nem mondanám, hogy két harc soha nem
ugyanolyan, de az biztos, hogy egyazon akciónkra többféle válasz
érkezhet. Az ellenség intelligenciája magas, de a csapattagjainké
sajnos nem. Azt már hallottuk, hogy Master Chief nélkül a világ
elpusztulna, és ebben van valami. A tengerészgyalogosok viselkedése
inkább vak aggastyánokéhoz hasonlít, a biztosító vonal tagjai úgy
potyognak, mint a legyek és már azt sem értem, hogy az Elite tagjai
miért féltek annyira a Arbitertől az első részben. Mégiscsak az Elite
hadvezéréről van szó. Papíron tudnia kellene vigyázni magára.
A
küldetéssorozat alatt Arbiter és Master Chief a legjobb barátok. Ha
egyedül játszunk, akkor az AI veszi át Arbiter szerepét, és úgy ballag
mellettünk. Úgy lenne fair, ha kivenné a részét a harcból, de ő inkább
csak bámészkodik. Gyakorlatilag haszontalan. Mi értelme van az AI
társnak, ha csak respawn-olni tud?

A Heroic és a Legendary single-player mód elég jó kihívás. A
kooperatívról ezt nem állítanám. Egy tisztességes Halo-játékosnak
nagyjából 10-13 óra végigmenni a Heroic nehézségi szinten, Legendary
fokozaton ugyanez 4-5 óra, lazán. A Halo 2-től eltérően nem kapunk
büntetést, ha társunk meghal. Ha nem egy egész horda ellenséggel
harcolunk, akkor a társunk bármikor posztumusz visszaléphet a játékba.
A Halo 2-ben ilyenkor újra kellett kezdenünk az utolsó checkpoint-tól.
De ne aggódjatok! A Bungie érdekes rendszert iktatott a kooperatív
módba azoknak, akik nem szeretnének könnyedén végezni az ellennel. Ez
egyszerre nehezíti és sokféleképpen újrajátszhatóvá teszi a játékot. A
kalandvágyó lelkek nyilván megkeresték a rejtett koponyákat a Halo
2-ben. Ezek nemcsak elrejtve voltak, de gyakran elérni is nehéz volt
őket. Sőt, csak a Legendary szinten szerezhettük meg a koponyákat. A
Halo 3-ban újra szerephez jutnak, de a rendszerük megváltozott. A
kevésbé profi játékosok is megszerezhetik őket, és érdekessé,
változatossá teszi a Halo 3 harcait.

A koponyákat (legtöbbjük mindhárom nehézségi fokozaton megtalálható) a
szintek kezdete előtt aktiválhatjuk, hogy érdekesebb legyen a dolog.
Vannak, amelyek megnehezítik a dolgunkat ? eltünteti a HUD-ot és a
célkeresztet, vagy az ellenség lesz tőle pontosabb a gránátokkal ?,
mások csak jópofák. A Grunt Party koponya például konfettiket szór a
fejlövések után. A Grunt-ok leszedését követő ünnepi hangulat komoly
feszültségoldó. Köszönjük, Bungie!

A koponyák az új ?
választható ? pontrendszerben is szerephez jutnak. A kooperatív módban
bekapcsolhatjuk a killek és egyéb fontos akciók után kapott pontokat,
hogy versenyhelyzet alakuljon ki a társunkkal. Végül is nem sokat
jelent a Metascore pontszám, csak az egónkat növeli. De a Halo és a
Halo 2 még mindig sikeres játék, és ez a Metascore-féle apróságoknak
köszönhető. Ha már befejeztük a harcot, a kis dolgok miatt akkor is
újra fogjuk kezdeni. Főleg akkor, ha a dicsőségért játszunk a
barátainkkal (akár online vagy offline).